Gyakorlati tudnivalók a denevérekről

Sokan szeretnék távol tartani házuktól, lakóhelyüktől a denevéreket, ám fontos tudni pár információt, mielőtt nekilátunk denevérpoblémánk megoldásának! Olvasd el blogposztunkat, és ismerd meg a denevért!

Érdekes információ, hogy a denevérek az egyetlen aktívan repülő emlősök. Magyarországon védett állatok, ökológiai szerepük kiemelkedő: hatalmas mennyiségű rovart fogyasztanak, köztük sok mezőgazdasági és lakossági kártevőt. Ezért is kell a békés együttélésre törekedni, ahelyett, hogy bántanánk őket.

Mennyire szapora a denevér?

A denevérek nem szaporák más emlősökhöz képest. Évente általában 1 kölyök születik, a vemhesség hosszú (50-70 nap), a kölyök fejletten jön a világra. Emiatt az állomány lassan regenerálódik, ezért is kell vigyáznunk rájuk.

Elterjedés Magyarországon

Hazánkban kb. 28 denevérfaj él. Gyakorlatilag az egész országban előfordulnak.
Gyakori élőhelyek:

• Erdők, vizes élőhelyek környéke (a sok rovar miatt kedvelik)

• Települések, falvak, városok.

• Mezőgazdasági területek rovarban gazdag részei (elsősorban állattartó telepek)

• Barlangok, nem használt bányák

Nyilván az nem sok embert zavar, ha természetes élőhelyeiken fordulnak elő, ám sokszor a lakott területeken találnak maguknak táplálékforrást, így logikus döntéssel maguk is beköltöznek például tetőterekbe. És bizony itt kezdődnek a konfliktusok.

Hova szeretnek beköltözni?

Az emberi épületek sok faj számára ideálisak.
Tipikus helyek:

• Padlások, tetőterek.

• Redőnytokok, hézagok, ereszek.

• Régi pincék, templomtornyok, hidak.

Téli álom és telelés

A denevérek téli álmot alszanak, ilyenkor anyagcseréjük drasztikusan lelassul.
Fontos tudnivalók:

• Október - novembertől márciusig tart.

• Állandó, hűvös (2-8 °C), párás helyet keresnek.

• Gyakran barlangokban, pincékben, bányákban telelnek.

Mit eszik a denevér, különösen télen?

A hazai fajok rovarokkal táplálkoznak, emiatt az étrendjükben is vannak évszakos különbség:

• Nyáron szúnyog, moly, bogár, repülő rovar.

• Télen nem eszik, a zsírtartalékait használja fel a téli álom alatt.

Ultrahang és tájékozódás

A denevérek elsődleges érzékszerve a hallásuk, de nem is akármilyen módon. Egy ember a környezete által kibocsátott hangokat hallja, így képes elkerülni egy közeledő autót, vagy hallani a padló recsegését. Ám a denevér nem csak a környezete által kibocsátott hangokra támaszkodik, hanem saját maga is bocsát ki hangot, méghozzá egy nagyon magas tartományban, ultahangot. Ennek segítségével tájékozódik, nagyjából úgy, mint a tolatóradarok az autókban: minél közelebb van egy tárgy, annál gyorsabban visszaérkezik a fülébe a kibocsátott hang.

Röviden a lényeg:

• Jellemzően 20–120 kHz közötti frekvenciát használnak (emberi fül fölött).

• A kibocsátott hang visszaverődik a tárgyakról, rovarokról, ezt elemzik.

• A frekvencia és a ritmus változik: nyílt térben más, szűk helyen más jelet adnak ki.

• A nagyon erős, szélessávú ultrahangos zaj megzavarhatja őket, de gyorsan alkalmazkodnak.

Fontos: a piacon sokan árulnak denevérriasztót (mi nem ajánljuk rájuk saját termékeinket), ám ezek általában nem fedik le a teljes denevér teljes frekvenciasávját, így ha az állat a tartomány egyik felében külső zajt észlel, akkor kikerülheti a riasztót azzal, hogy magasabb tartományban kezd el tájékozódni.

Mi zavarhatja meg őket?

A denevérek érzékenyek a környezet változásaira, de nem minden zavaró tényező hatásos.
Gyakori tényezők:

• Tartós, erős fény (különösen a pihenőhelyen).

• Fizikai bolygatás, huzat, hirtelen hőmérséklet-változás.

• Fészkelő- vagy pihenőhely lezárása a jelenlétük idején (ez kifejezetten káros, és védettségük miatt kerülendő).

Hogyan lehet őket erőszakmentesen távoltartani?

Mivel védettek, az elriasztás csak kíméletes módon történhet. A cél nem az elűzés, hanem a beköltözés megelőzése.
Hatékony, jogszerű módszerek:

• Nyílások lezárása akkor, amikor biztosan nem tartózkodnak bent (kora ősz).

• Padlástérben a huzat növelése, állandó fényforrás elhelyezése.

• Alternatív lakóhely (denevérodú) kihelyezése az épülettől távolabb.

Házi praktikák - mi működik és mi nem?

Sok népi megoldás kering, de kevés valóban hasznos. Összeszedtük a leggyakoribbakat:

• Erős szagok (naftalin, ecet, illóolajok): legfeljebb ideiglenes hatás.

• Ultrahangos háztartási riasztók: többnyire hatástalanok.

• Fizikai kizárás (háló, zárás): a leghatékonyabb, ha szakszerűen történik.

Gyakorlati összegzés

A denevér hasznos, védett állat, nem agresszív és nem támad emberre. Ha megjelenik egy épületben, a legfontosabb a türelem, a megfelelő időzítés és a kíméletes megoldások alkalmazása. A megelőzés mindig hatékonyabb, mint az utólagos beavatkozás. Noha általánosságban nem ajánljuk a denevérre ultrahangos riasztóinkat, más állattal kapcsolatos problémádban biztosan tudunk segíteni. Nézz szét rágcsálóriasztóink, vakondriasztóink, vadriasztóink és madárriasztóink között!